A Tórem mitológia

Sziasztok, A mai nap folyamán az egyik kedves követőnk javaslatára elhoztuk nektek a tórem mitológia történetét. Persze azt azért rögtön az elején tisztáznunk kell hogy ez csak egy szűkebb összefoglaló, ahhoz hogy bárki betekintést nyerjen és megismerkedhessen ezzel a hitvallással, ami a hun-magyar törzsek sok ezer éves történelmét és mítoszait foglalja magába.

Ha többet szeretnétek majd megtudni erről a hitvilágról javasoljuk Paál Zoltán Arvisuráját, ahol bővebb képet kaphatok majd az egész östörténetről.

A TÓREM MITOLÓGIA

A Tórem mitológia az urál-altáji népek mese és mondavilága. Ahogy a fentiekbõl már kiderült, az egyesülõ törzsek különféle hitvilágai a Kr. e. 4040-es elsõ medvetori ünnepségen

alakultak egységes mitológiává, mely ötezer évig mozgató ereje volt a 24 Hun Törzsszövetségnek.

Eredeti formájában a manysik, illetve az obi-ugorok õrizték meg legtovább és legteljesebben, a többi népnél a jelenlegi világvallásokra való áttérés után (kereszténység, mohamedán

vallás, buddhizmus stb.) többé-kevésbé megsemmisült, ám Finnországtól, illetve a Kárpátmedencétõl kezdve a Csendes-óceán partvidékéig, az Urálon és a Kaukázuson, Mongólián és

Kelet-Szibérián keresztül egészen a Japánhoz tartozó Hokkaidó szigetéig nyomon követhetõ

ez a hiedelemvilág.

A hitvilág két fõ témakörbõl áll: a politeista (többistenhit) szemléletû Tórem-hitbõl, valamint az ehhez kapcsolódó medvekultuszból. A Tórem-hit szerint a földfeletti világ hét rétegbõl, azaz hét égboltból (mennyországból) áll. A hét eget vertikálisan a Világfa, vagy más néven az Élet-Fája köti össze egymással. A teremtés felülrõl lefelé indul:

A Tórem teremtéstörténet elsõ mozzanatai…

  1. A HÉT ÉG BENÉPESÍTÉSE

[I.1.] A mi Atyánk a Mennyei Szent Birodalmat a hetedik mennyországban, a legfelsõbb

égben alkotta meg. Ott épített magának egy aranypalotát és hozzá egy gyönyörû kertet. A

kertben egy igen magas hegy állt, aminek tetején egy igen magas fa nõtt. Ez volt az Életfa.

[I.2.] A mi Atyánk, Ata Izisz gyermekei ennek a fának a tetejérõl indították el a Napot, a

Holdat és valamennyi csillagot. Ezen a fán minden madár fészket rakott és a fa körül mindenféle állat élt.

[I.3.] A fa mögötti fennsíkon állt egy kristálytiszta vizû tó, amelyben mindenféle vízi állatok úszkáltak. Ez a tó volt az Élet-vize. Az Élet-vize táplálta az Életfát.

[I.4.] Az életfa mellett állt egy szent barlang. Ebben a barlangban medvék éltek, akik

szentek voltak, és Ata Izisz gyermekei a kis bocsokkal játszadoztak.

[I.5.] Az Életfa éltetõ gyümölcseibõl a mi Atyánk leszakított egyet, ledobta a hatodik égbe, és ráengedett az élet vizébõl. A hatodik égben fa nõtt ki, amelynek ágai elérték a hetedik

mennyországot.

[I.6.] Ata Izisz ekkor elküldte fiát, Sis-Tóremet, hogy családjával népesítse be a hatodik

eget. Így történt.

[I.7.] Sis-Tórem családja nagyon elszaporodott. Õ is ledobott egy almát a Életfájának termésébõl az ötödik égbe. A kis fácska idõvel elérte a hatodik eget és Sis-Tórem leküldte legkedvesebb fiát, Numi-Tóremet, hogy családjával népesítse be az ötödik mennyországot. Így

történt.

[I.8.] Numi-Tórem a Felsõ Mennyei Szent Birodalom mintájára az ötödik mennyországban felépítette saját aranypalotáját, amely népesedõ családjának idõvel már kicsinek bizonyult. Ekkor életfájának egy kicsinyke magját ledobta a negyedik égbe, hogy fiai versenyre

kelve a fán lemenve mutassák meg, hogy melyikük a legéletrevalóbb.

[I.9.] Nemes versengés indult meg a negyedik égben, amelybõl Numi-Tórem hetedik és

egyben legkisebb fia került ki gyõztesen. A mi Atyánk, a mennyei Ata Izisz kinevezte õt Világfelügyelõ Aranyfejedelemnek és feladatokat bízott reá.

[I.10.] Megkérte õt, hogy gondozza a Tóremek alkotásait, rendezze az Égi-Jószellemek és

Égi-Rossz Szellemek birodalmát, valamint a teremtett Égi-lelkek sorsát.

13

[I.11.] A Világfelügyelõ Aranyfejedelem a negyedik égben mindegyik testvére számára

felépítette az összesen hét aranypalotát és a negyedik eget hét aranybirodalomra osztotta fel.

[I.12.] Ezután a negyedik ég életfájáról származó Magból elültette a harmadik ég világfáját, amely kinõtt és felért a negyedik mennyországig.

[I.13.] A harmadik égben a Jó-Szellemek birodalmát rendezte be. A harmadik ég teteje az

aranyos égbolt lett. Ez választotta el a negyedik égtõl.

[I.14.] A második mennyországban szintén életfa nõtt, amely felért a harmadik égig. A

második ég teteje az ezüstös ég volt. Ebben a világban az Égi-Rossz Szellemek kaptak helyet.

[I.15.] A második mennyország életfájának gyökere leért az elsõ égbe, ahol a mi Atyánktól, Ata Izisztõl származó lelkek fognak élni. A második eget a vas ég választotta el az elsõ

égtõl.

[I.16.] Az elsõ égben állt egy nagy tó. Annak közepén volt egy kis sziget, amelybõl kihajtott a Tóremek Világfája, amelyen át a Jó és a Rossz szellemek feljuthattak a középsõ és a

felsõbb egekbe a Tóremek parancsára.

[I.17.] A Világfelügyelõ Aranyfejedelem megalkotta a Nagy Teremburát, amely a középsõ

világot elválasztotta az alsó világtól. Ezt a kék színû sátorlepedõt nagyon erõsnek alkotta meg

az Aranyfejedelem, hogy az Égi-Lelkek az alsó világot és azok csillag-ablakait elbírják tartani.

[I.18.] Ezeken a csillag-ablakokon figyelik az õsök az utódaikat, hogy mennyire érvényesülnek erkölcseik a földi szinteken.

[I.19.] A Terembura alatt élnek Ata Izisz teremtettjei, az emberek.

  1. ATA IZISZ ÉS ÉDA ASSZONY

[II.1.] Ata Izisz az õsi éjszakában hét eget teremtett. A legfelsõ égbe két palotát épített, az

Aranypalotát magának, az Ezüstpalotát feleségének, Éda asszonynak.

[II.2.] Éda asszony az Égi lángon Élet eledelt készített. Ehhez az ezüstkorsójával, a sötét

szárnyaival a tátongó sötétségbe repült és égi nedût gyûjtött. Ata Izisz eközben az örök lángot

élesztgette.

[II.3.] Éda szárnycsapkodása nyomán õsi Szél támadt, amelynek forgatagában Éda megtermékenyült és az aranypalotába aranytojást, az ezüstpalotába ezüsttojást tojt.

[II.4.] Minden alkalommal, amikor Éda asszony kiseperte mindkét palotát igen sok arany

és ezüstpor repült a tátongó mindenségbe.

[II.5.] Ata Izisz az örök lángon melegíteni kezdte az aranytojást, melynek héja felpattant

és nagyon sok tüzeshab tört ki belõle, amit az õsi Szél a nagy mindenségbe sodort.

[II.6.] Éda az ezüsttojással ugyanezt tette, amelybõl jégfehér hab keletkezett. Ezt az õsi

Szél a tüzes nap után sodorta. Így lett Világosság, amely a nagy Mindenség aranyporát a Szél

asszony hatására gyors forgásba hozta.

[II.7.] Mindenféle port magával ragadott és hatalmas tûzgolyóvá nõve forgásba lendült s

megvilágította a nagy sötétséget.

[II.8.] Éda ezüstös Holdja minden pára és esõ cseppet magához rántott és jéggé fagyasztva

vánszorgott a tüzes nap után.

[II.9.] Szél asszony munkája során a Nap és a Hold hatására esõfelhõk keletkeztek, és

esõvel, hóval és jéggel verték meg Ata Izisz arany és Éda asszony ezüstpalotáját.

[II.10.] Az Élet eledelt sokszor nem ették meg, hanem a két palota közé öntötték, amelybõl a csapadékok hatására Élet-Mag keletkezett és kinõtt belõle egy óriási fa.

[II.11.] Ennek a magas fának a tetejérõl Ata-Izisz a Nap forgását szabályozta, míg Éda

gyakran elrepült a nagy Mindenségbe és csak minden negyedik hét napján indította el a Holdat és ekkor szabályozta meg a Hold forgását.

14

[II.12.] Ezért a bárány-felhõk, suba-felhõk, sötét-felhõk és havas-felhõk egymást kergették.

[II.13.] Az Élet vize körforgássá alakult és megtermékenyítette Ata Izisz birodalmát.

[II.14.] Amíg Ata Izisz a hetedik ég birodalmát szabályozta, addig Éda a sötét szárnyaival

mindig elrepült és minden negyedik hét napján jött haza és mindig tojt egy-egy arany és ezüst

tojást, amelybõl az Örök lángon a nagy természet Istenei keletkeztek és azokat Éda nyomban

útba indította.

[II.15.] A sok röpködés utáni megtermékenyülést Ata Izisz megsokallta, és amikor Éda

aludni tért, álmot lehelt a felesége minden tagjára, szárnyait letördelte, hogy a paloták takarításával foglalkozzon inkább és ne avatkozzon bele az Életnek Rendjébe.

[II.16.] Még a kezdet kezdetén az õsi Szelek Asszonyának egy leánya született, ez volt

Éda, akinek Ata Izisz letördelte a szárnyait.

[II.17.] Napokig vérzett Éda mindkét szárnya helye. Ata Izisz gyógyító írt cseppentett a

sebekre és egy pár nap fordulat után, sebei begyógyultak.

[II.18.] De minden negyedik hétnek a napján a Hold útba indításakor Éda asszony sebhelye vérezni kezdett, melyet még Ata Izisz sem tudott meggyógyítani.

[II.19.] Ata Izisznek Éda asszonytól hét leánya és hét fia született, akiket igen gondosan

neveltek fel.

[II.20.] Leányaik voltak: Teje, Éra, Tenõ, Móni, Póji, Téli és An.

[II.21.] Tórem fiak voltak: Aká, Oki, Ari, Ipe, Apé, Aki és Sis-Tórem.

A Világfa lakói közül sokat megismerhettünk a fenti Paál által lejegyzett sorokból. A rege során még több

lakó is bemutatásra kerül, így a továbbiakban Egyenként rendszerezve olvashatunk róluk:

VII. ÉG

Ebben az égben, ahogy azt a fenti történetben láttuk, Ata-Isisz és Éda asszony él.

ATA-IZISZ a mennyei szent birodalom és a hét ég teremtõje, az Atya-Isten. Dédapa az istenségek között, aki az õsi éjszakában hét eget teremtett, s a legfelsõbb Égbe palotákat épített:

az aranypalotát magának, az ezüstpalotát pedig a feleségének, Éda asszonynak. Legnagyobb

gondja az volt, hogy az örök Égi lángon az Élet-Eledelét elkészítse. Õ szabályozza a hetedik

Ég birodalmát, õ és mozgatja az egész világot, mivel mozgás nélkül nincsen élet.

ÉDA ASSZONY Ata-Isis (Atyaisten) felesége a legfelsõbb égben. Az õsi Szélasszony leánya. Az ezüstkorsójával, sötét szárnyaival a tátongó sötétségbe repült és az Élet-Edényébe égi

nedût gyûjtött az étkezéseikhez. Amíg férje, Ata-Isis az örök-lángot élesztgette, addig Éda

mindkét palotát (ezüst és aranypalotát) kiseperte. Minden alkalommal igen sok arany- és

ezüstpor repült a tátongó mindenségbe. Éda szárnycsapkodása nyomán õsi szél támadt,

amelynek forgatagában Éda megtermékenyült, és az aranypalotába aranytojást, az ezüstpalotába ezüsttojást tojt. Éda sötét szárnyaival mindig elrepült és csak minden negyedik hét napján jött haza. Mindig tojt egy-egy arany- és ezüsttojást, amelybõl az Örök-lángon a nagy természet Istenei keletkeztek, akiket Éda nyomban útba indított. Ata-Isis letördelte a szárnyait,

hogy a paloták takarításával foglalkozzon inkább, és ne avatkozzon bele az Életnek-Rendjébe.

Napokig vérzett Édának a két szárnya helye, de Ata-Isis gyógyító írt cseppentett a sebekre, és

egy pár nap után a sebei begyógyultak. Ellenben minden negyedik hétnek a napján, a Hold

útbaindításakor a sebhelye vérzett, melyet még Ata-Isis sem tudott meggyógyítani. Ilyenkor

nagyon sajnálta a dolgos feleségét, akit olykor megsimogatott és ebbõl a simogatásból 7 leánya és 7 fia született Édának. Lányok: Teje, Éra, Tenõ, Móni, Póji, Téli, An. Fiúk: Aká, Oki,

Ari, Ipe, Apá, Aki és Sis-Tórem.

15

  1. ÉG

A hatodik égben SIS-TÓREM él feleségével, ÉVÁval, a Déli Szélasszony leányával. SisTórem volt Ata-Isis legidõsebb fia, az Istenek-Örege, aki apja utasítására benépesítette a hatodik eget. Testvére Pécs-Asszony, a szerelmesek Tóremje.

Sis Tórem felügyel mindenkire, az õ engedélyével mehetnek fel a földi emberek lelkei a

szivárványhídon jóságuk szerint valamelyik mennyországba.

  1. ÉG

Az ötödik ég lakói közül már jóval többet mutat be az Arvisurák:

NUMI-TÓREM (az úzok hite szerint az öreg isten) volt Sis-Tórem legkedvesebb fia, õ népesítette be az ötödik eget. Felesége Joli-Tórem, a Föld-Anya, akivel hét fiuk született.

JOLI-TÓREM (az úzoknál Föld-Anya) az égi lakók gazdaasszonya, az úzok védõje volt.

Amikor Sis-Tórem, Ruda-Tórem üstjébõl a tüzes golyókat szertegurította, minden Égi-lakót

megbízott azzal, hogy golyóját figyelemmel kísérje, s a Föld Joli felügyelete alá került. SisTórem azonban nagyon sok munkával látta el õt, ezért mindig fáradt volt. Mikor Joli egyszer

ebédet vitt Ruda-Tóremnek az égi kovácsmûhelybe, kimerültségében elaludt. Sis-Tórem bíztatta fiát, Numit, hogy ellenõrizze feleségét. Numi látván az alvó Jolit nagyon megharagudott

feleségére, és az Ezeröles láncon a Földre leengedte, ahol korbáccsal megverte. Joli bánatában

ekkor hozta világra hetedik fiát, a Világfelügyelõ Aranyfejedelmet. A Földanya nem mindig

az egekben él, gyakran itt van köztünk.

KALTES-ASSZONY a tüzes golyók közül a Szíriuszt kapta, amire felügyelnie kellett. Õ volt

az Élet-anya, így birodalmában élénk életet teremtett. Mikor elõször járt a Földön, embermagasságú víz borított mindent. Sógornõje, Joli-Tórem megkérte, hogy vigye el a búvár kacsát,

és iszapot, majd követ s végül földet hozzon fel a víz alól, hogy az ezeröles láncon megtekinthesse a saját golyóját. Kaltes asszony megtette, majd megparancsolta a vöröshasú cethalnak,

hogy tartsa a hátán ezt a hordalékot, melyen életet teremtett, így neki köszönhetjük az életet a

Földön. Férje Kabul-Tórem volt.

KABUL-TÓREM: Kaltes-asszony férje. Megszökött a legfelsõ égbõl, mert Sis-Tórem annyi

munkával látta el mindig, hogy a munkában megszakadt.

KEMI-ASSZONY, a medvék anyja Numi-Tórem szolgáló leánya volt. Sis-Tórem, aki nagy

ellensége volt, megparancsolta neki, hogy gondozza a hideg Holdat és õ rakja fel mindig a

platina-pályára. Eredetileg az Arany-égben élt, ám Sis testvére, Pécs-Tórem kérésére számûzte elõbb az Ezüst-égbe, majd a Vas égbe, ahol a jószívû Joli-Tórem vette pártfogás alá és az

Aranypalotába fogadta szobalánynak. Céda természetû volt, minden férfit meg akart hódítani,

ezért Pécs asszony és Sis-Tórem megállapodása értelmében Kemi lett az elsõ gyûrûvel jelzett

foglalt menyasszony, Numi hozzáadta Ruda-Tóremhez. A szófogadó leány sok gyermeket

szült az erõs és szorgalmas Ruda-Tóremnek. Munkájukkal mindhárom égnek a lakhelyeit

kiépítették és lakályossá tették. Elsõ fia a medve volt.

RUDA-TÓREM: Vasforraló égi kovács. Sis-Tórem reá bízta a tüzes üst gondozását és a

nap feltevését minden reggel a platina-pályára. Rudának éjszakánként ébren kellett õrködnie,

míg Numi-Tórem háza népe esténként aludni tért a mennyei Aranypalotákban. Ezenkívül õ

lett a nagy Terembura „mindig morcos” éjszakai felügyelõje. Továbbá megbízta azzal is,

16

hogy minden égi lakó részére ezeröles láncot készítsen, amelyeken leereszkedhetnek a saját

golyóik ellenõrzésére. Numi megbüntette azzal, hogy Kemit, a szolgálólányt kellett feleségül

vennie. Sok gyermekük született.

PÉCS ASSZONY: A szerelmesek Tóremje. Mivel féltékeny volt Kemire, alsóbb világokba

küldette le testérével, Sis-Tóremmel. Pécs asszony feladata minél több leányt Égi-jegyes

menyasszonnyá és ifjút Égi-jegyes võlegénnyé tenni.

  1. ÉG

Itt él a VILÁGFELÜGYELÕ ARANYFEJEDELEM, más néven HADÚR-TÓREM, a manysik védõje. Õ volt Numi-Tórem és Joli-Tórem hetedik fia, legkisebb gyermeke. Joli-Tórem bánatában

férje kegyetlen korbácsolására szülte meg a hetedik fiút, akit titokban nevelt.

Ata-Isis õt jelölte ki Világfelügyelõ Aranyfejedelemnek, feladat az volt, hogy a Tóremek

alkotásait gondozza és rendezze az Égi-Jószellemek és az Égi-Rossz Szellemek birodalmát,

valamint a teremtett Égi-Lelkek sorsát.

Õ ültette el a harmadik égben Ata-Isis világfáját. Itt készített helyet a Jó-Szellemek birodalmának. A második égben ugyanezt tette a Rossz-Szellemek részére. Kaltes-asszony a kisfiút arra nevelte, hogy a gyorsan szaporodó embereket az élet harcaiban megsegítse. Késõbb õ

lett Sis-Tórem legkedvesebb unokája, aki szárnyaló fehér lovat adott neki ajándékba az égi

ménesbõl, hogy azzal ellenõrizze a világot.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét