A mai nap folyamán ismételten  Az istenek nyomában sorozattal jelentkezzünk ezúttal pedig A skandináv mitológia egyik hanem legfontosabb alakjával Odinnal a mindenek atyjával foglalkozunk. Tudjátok ne felejtsétek el az istenek nyomában sorozat  hetente kétszer minden kedden és pénteken jelentkezik, ha elnyeri a tetszéseteket és szívesen néznétek még hasonló videókat akkor ne felejtsétek el lájkolni a videót és feliratkozni csatornára illetve ha van olyan istenség, akiről szívesen végig néznél egy videót, akkor bátran írátok meg egy kommentben, hogy melyik istenség legyen majd a következő, akiről videót készítsünk.

Névváltozatok

Odin, (más néven Oden, ó-északi nyelven Óðinn, , németül: WotanWuotan vagy, óangol: Wōden vagy Wōdan) a skandináv és germán mitológia legfontosabb istene és a panteon legidősebb, leghatalmasabb, legbölcsebb tagja.

  1. Bevezetés

germánok hite szerint az egész világ egy fa. Ez a fa az írások szerint egy óriási kőrisfa, melynek neve Yggdrasil, és ez az alvilágtól egészen Asgardig, az istenek lakhelyéig, azaz a mennyországig ér fel. Utóbbi a Bifröszt nevű szivárványhídon átkelve közelíthető csak meg, és itt található a Valhalla, azaz a hősök csarnoka, ahol a csatában elesett harcosok lelkei gyűlnek össze, és készülnek a végső összecsapásra, amely a Ragnarök alatt következik be. A Valhallában él Heidrun kecske is, aki Odin harcosainak a mézsört adja, melyet a lakomákon isznak. A világfa első gyökere vezet Niflheimbe, a holtak otthonába, amelynek uralkodója HélLoki lánya, és a Prózai Edda szerint ez a végső lakhelye az itt a Földön elhunytak többségének. A második gyökér az óriások országába vezet, melyet jég és hó borít, ott van a Mimir-forrás is, azaz a tudás forrása, melyből maga Odin is ivott. Végül a harmadik gyökér a Nornák legokosabbjának, Urdnak forrásáig nyúlik.

Ennél a forrásánál az istenek mindennap találkoznak, hogy igazságot osszanak. Valahol délen található Muspell, a tűzóriások birodalma. Az alvilág és a mennyország között található Midgard, ahol az emberek élnek. Midgardot és az Utgardot körül öleli az óceán, ahol Jormungand, a világ-kígyója tanyázik. A fa legmagasabb ágán egy arany kakas figyeli a horizontot, hogy figyelmeztesse az isteneket, ha ősi ellenségeik, az óriások támadásra készülnének ellenük. Asgard peremén figyel Heimdall isten is, akinek kürtje egy napon a végső csatára hívja majd az Áz-isteneket azok ellen, akik vesztüket akarják. Az olyan sárkányok (sárkánygyíkok), mint például Nidhogg célja, hogy a világfát elpusztítsák, és ezért annak gyökereit rágják, a Nornák ezt a szent forrásvízzel öntözik, hogy ki ne száradjon.

A skandináv mitológiában az isteneknek két fő „klánja” van: Áz-istenek és Ván-istenek. Asgardot először az Áz-istenek népesítették be, a Ván-istenek csak később jelentek meg, s ekkor kitört az istenek első háborúja, amely békekötéssel és túszcserével végződött. Azontúl az istenek békében éltek együtt Asgardban. Bár a békeszerető Ván-istenek később költöztek Asgardba, a kutatók szerint a mitológiák legősibb rétegéből jöttek, hiszen ők a termékenységistenek skandináv megszemélyesítői, ellentétben az Ázokkal, a harcos istenekkel, akiknek ősalakjai az indoeurópai népvándorlások korában kerültek az északi mitológiákba.

A legfontosabb Áz-istenek

Odin, A mindenek atya

Odin ábrázolása egy izlandi kéziratos könyvben

A skandináv mitológia főistene, akinek sok csodás, bátor tettét örökítették meg a sagák. Apja Bur, anyja Besztla, Odin pedig szinte az összes Áz-isten apja. Csodálatos, félelmet keltő, démonikus alak. Pártfogolja a harcosokat, a harci avatási és áldozati szertartásokat, s háborús viszályokat kelt, így hadistennek tekinthető. A valkűrök segítségével a Valhallában gyűjti össze a bátor harcosok lelkét, hogy az utolsó, végső összecsapáskor megfelelő serege legyen. Mivel megszerezte a költészet mézét az óriásoktól, ő a költészet istene is, a szkáldok pártfogója. Állandóan járja a világot, hogy mindent megismerjen és megtanuljon. Tud alakot váltani, ismeri a jövendőt és a babonákat. De Odin a tudásért nagy árat fizetett. Amikor ivott a Bölcsesség Forrásából, elveszítette a fél szemét. Az Yggdrasil ágán függött dárdával átdöfve kilenc napig, hogy végül megszerezze a bölcsességet jelentő rúnákat. A kilences szám ezért különös jelentőségű a skandinávok vallási szertartásaiban. Odint tudása komorrá és melankolikussá tette, de emellett ármányos volt és ravasz, mint fogadott testvére, Loki, akit olykor ő bujtott fel különféle csínyekre. Odin állandó kísérői két farkasa (Geri és Freki) és hollói (Hugin és Munin, azaz Gondolat és Emlékezet), nyolclábú lova, Szleipnir, és híres dárdája, a Gungnir.

Thor, Odin fia  mennydörgés, a vihar és a vegetáció istene

Loki, Odin fogadott testvére[szerkesztés]

BaldrOdin és Frigg kedvenc fia

Tyr a becsületes isten is

Ván-istenek

Njörd, A legidősebb Ván-isten, Frey és Freya apja. A tenger istene Frey, a vánok főistene A szerelem és a szépség mágiában jártas istennője,

De nézzük is milyen volt Odin mint isten: többek között ő volt a

A teremtő isten

Odin egyike volt azoknak, akik megalkották a világot. Testvéreivel, Vili-vel és Vé-vel együtt megölték Ymir-t, a kozmikus ősóriást, testét pedig elvonszolták a világok közt tátongó űrhöz, feltöltve azt. Ymir csontjaiból születtek a hegyek, húsából a föld, hajából a növények, víréből a vizek, a testében lakó férgekből pedig a törpék (dvergek). Agyvelejéből habarták a felhőket, koponyájából pedig megformálták az égboltot, amelyet a tűz birodalmából kipattanó szikrákkal díszítettek – a csillagokkal.

Ugyancsak ők adtak életet az első emberpárnak, Ask-nak és Embla-nak, akiket kőrisből és szilfából (vagy repkényből) teremtettek.

A halál istenene

Odinnak hatalmában áll eldönteni a csaták kimenetelét, valamint azt, ki esik el a harcokban. A csata után Odin lányai, a Valkűrök összegyűjtik az arra érdemes hősök lelkét, akik így einherjarrá válnak. Odin azonban csak a harcosok egyik felét választja ki, az elesettek másik fele Freyja istennőt illeti, aki egyes források szerint elsőként választhat közölük. Odin harcosai a Valhallába jutnak, Freyja harcosai pedig Folkvangba.

Az einherjarok paradicsomi körülmények közt élnek a Valhallában, azonban a hősök csarnoka nem az örök élet helye. Elsődleges feladatuk, hogy felkészüljenek az utolsó csatára, a Ragnarökre, amely az istenek alkonya, és amelynek nem lesz győztese: az istenek és az Asgardra támadó sötét erők kölcsönösen elpusztítják egymást, ahogyan a fennálló világot is. Ezzel azonban lehetővé teszik egy szebb, jobb világ megszületését, amely mentes a szemben álló felek feszültségétől. Hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújthassák a végső küzdelemben, az einherjarok napjaikat gyakorlatozással töltik. Éjjel azonban vadkansültet lakomáznak, mézsört isznak és a valkűrök szórakoztatják őket.

A költészet istene

Odin volt az, aki megszerezte az emberek és istenek számára a Költészet Mézsörét. Az ital voltaképpen nem más, mint az Áz-Ván háború lezárásakor teremtett isten, Kvasir vére, amit gyilkosai, két törpe, Fjalar és Galar mézzel kevert össze és sörré erjesztett. Ez a mézsör később Suttung óriáshoz került, aki egy Hnitbjörg nevű helyen rejtett el. Mikor Odin elindult, hogy megszerezze, kilenc szolgával találkozott, akik sarlóikkal éppen kaszáltak. Odin felajánlotta, hogy megélezi a szerszámaikat, amit a szolgák elfogadtak. Odin fenőkövével megélesítette a sarlókat, a szolgák pedig szintén hozzá akartak jutni az eszközhöz és meg akarták vásárolni.

Odin a levegőbe dobta a követ, mondván, hogy kapják el, mire a férfiak összeverekedtek és elvágták egymás torkát a sarlókkal. Odin ezután betért Baugi óriáshoz, Suttung fivéréhez, aki elpanaszolta, hogy kilenc szolgája lemészárolta egymást, így nincs, aki dolgozzon helyettük. Odin, aki Bajkeverő néven mutatkozott be, elvállalta a munkát, cserébe, ha Baugi elintézi, hogy Suttung adjon neki a mézsörből. Baugi beleegyezett, így következő tavasszal ellátogattak Suttung otthonába, aki azonban visszautasította a kérést. Odin ezért megkérte Baugit, hogy az általa adott fúróval, Ratival vájjon lyukat a köztük és a mézsör közt álló sziklafalba. Mikor az óriás így tett, Odin kígyóvá változott és beosont a résen. Itt találkozott a mézsört őrző Gunnlöddel, Suttung lányával, akivel megegyezett, hogy három napon át a kedvére tesz, három korty sörért cserébe. Három nap múlva Gunnlöd a mézserhez vezette, ahol Odin három korttyal ivott – ám három kortyra mindhárom tárolóedényt kiitta, így az összes mézsört megszerezte.

Ezt követően sassá változott, és Ázgárd felé repült. Suttung azonban rájött mi történt, így maga is sassá vált, és a nyomába eredt. Ázgárd közelébe érve az istenek dézsákat hoztak elő, amibe Odin beleköphette (valószínűbb, hogy beleokádta) a mézsört, azonban egy keveset az őt már lassan beérő Suttungra ürített, hátsó feléből. Ehhez az adaghoz bárki hozzáférhet, ez a fűzfapoétáké. A dézsákban felfogott sört Odin osztja szét az istenek és az arra érdemes emberek között.

A háború istene

Odin egyike a két skandináv háborúistennek, valószínű fiatalabb, mint ”kollégája”, Tyr (régi germán formában Tiwaz). E két isten adott nevet a skandináv nyelvekben a hét két napjának, Onsdag (szerda) és Tisdag (kedd). A harmadik istenről (Thor) elnevezett nap a Torsdag (csütörtök).

A római mitológiában Tyr Mars istennel volt azonosítható, míg Odin Mercurral, aki a lelkeket vezette a másik oldalra és az utazók és kereskedők istene volt. Azt, hogy Odin előbb csak a halál istene volt vagy mindkettő, a halál és a háború istene, ma is vitatják. Egy szemléleti mód az, hogy Odin (mint Pallasz Athéné) a háború stratégiai részéhez kapcsolódik, míg Tyr az erőszakos részéhez (mint Arész, illetve Mars).

Thorral ellentétben Odin fortélyt és varázslatot használ a gonosz elleni harcban. A nagy bölcsességért feláldozta egyik szemét (azért, hogy ihasson a bölcsesség forrásából) és felakasztotta magát az Yggdrasilra (azért hogy megkapja a Rúnaírás bölcsességét). Odin fő fegyvere a dárda, a Gungnir, míg Thoré a pöröly, a Mjölnir. Odinnak van két hollója, Hugin és Munin, akik minden nap körberepülik a világot, és tájékoztatják mindenről, ami történt. Odin ismert állatai még a nyolclábú ló, Szleipnir és a két farkas, Geri és Freki.

Szokatlanul a magas-rangú istenek között, Odint gyötörte a bűntudat, nem utolsósorban azért, mert ő kötött (test)vérszövetséget Lokival, aki aztán kimesterkedte, hogy megöljék a fiát, Baldert, aki a legjobb volt az istenek között. A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy Lokinak köszönhetően kapta meg Odin úgy a dárdát (Gungnírt) és a karpántot (Draupnirt), mint a nyolclábú lovat (Szleipnirt).

A varázslat istene

Annak ellenére, hogy a varázslat gyakorlása leginkább női tudomány az északi hitvilágban és ó-északi közösségekben, Odin férfiként is ért a bűbájokhoz. Ezt Loki, a gonosz és csínytevő isten fel is emlegeti a Loki csúfolódása című költeményben.

Ragnarök, avagy az istenek alkonya[szerkesztés]

Odin és Fenrir harca

Az istenek a nornák figyelmeztetéséből tudják, hogy világuk nem állandó, egyszer meg kell fizetniük mindazért a gonoszságért, bűnért, amit elkövettek. Ezért hívta magához Odin a legkiválóbb harcosokat, és ezért alakította ki a Valhallát úgy, mint egy kiképzőtábort. S amikor az égben az istenek között és a földön az emberek között az erkölcsi káosz teljesen eluralkodik, eljön a világvége, a RagnarökHeimdall, az őrszem megfújja kürtjét, jelezve a csata kezdetét, az óriások támadását. A csillagok lehullanak, a Nap elsötétül, az Yggdrasil megremeg, a víz elárasztja a Földet. Fenrir letépi láncait, és megöli OdintThor a Midgard-kígyóval végez, de annak nyála ráfröccsen és megmérgezi. Loki az óriások oldalán száll a harcba, és megölik egymást Heimdallal. Tyr és Hél kutyája hasonlóan járnak. Meghal csaknem minden isten, és az emberek világát tűzvészek és szökőárak pusztítják el. A káoszból azonban új világ sarjad. Visszatér Baldr, az ártatlan HödrOdin fiai, Váli és Vidar, Thor fiai, Modi és Magni, akik nem vettek részt az intrikákban és más bűnökben. A földet újra benépesítik az egyetlen életben maradt emberpár, Líf és Líftraszir utódai.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét